• slider image
  • slider image
  • slider image

Tanulás idős korban

Felnöttképzés hírek

Sosem késő elkezdeni...

2017-02-08 15:15:00

Sokszor hallhatunk arról, hogy az élethosszig tartó tanulás nagyon fontos, és hogy váltani sosem késő. Idősebb korban persze ezek a háttérbe szorulhatnak, de hogy a kor nem minden, hogy szellemileg életünk végéig frissek maradhatunk, az, és még sok minden más is kiderül az alábbi interjú során. Az EFEB egyik 60 év feletti e-learninges hallgatójával beszélgettünk, ami mindenki számára motivációt adhat.

Kezdésképpen mondana magáról pár szót?

Közgazdasági szakközépiskolában, technikumban leérettségiztem, utána jelentkeztem a jogra, főiskolára, ahova fel is vettek. Egy szemesztert végig is csináltam, de ha van valami, amit életem folyamán megbántam, akkor az az, hogy abbahagytam. Ennek ellenére két felsőfokú jogi asszisztensi végzettségem van. Van két felnőtt lányom, két unokám és két dédunokám. 18 éves koromban két gyermek, és egymást követő GYES mellett levelezőn tanultam, probléma nélkül meg tudtam oldani. 34 évesen lettem nagymama és utána 57 évesen lettem dédnagymama, amin persze sokan meg szoktak lepődni. 4 év házasság után elváltam, egyedül neveltem a két gyermekemet majd a két unokámat is. Sokszor két munkahelyen egyszerre dolgoztam. Sok éven án dolgoztam banki referensként, egyéni vállalkozóként, több biztosítónál, de egy idő után beleuntam a számok világába, az ügyfelek meggyőzésébe, és valami más akartam csinálni. Időközben el is költöztem vidékre, a gazdasági világválság is eléggé betett a bankszektornak, sokan, akik ajánlottak engem, mint üzletkötő, kimentek külföldre, és úgy összességében elfogyott motivációm is.

Miért pont ezt a képzést választotta és mik voltak a döntés előzményei?

A pedagógia, a pszichológia és a családsegítés mindig közel állt hozzám. Én magam is nagyon sok sorsot láttam, és sok mindenen menten keresztül, de mindig optimista tudtam maradni. Emellett jó reléim vannak az emberekre, pár mondat is nagyon sokat elmond nekem, és általában nem szoktam csalódni a megérzéseimben. Kreatív embernek tartom magam, mindig mertem váltani, újat csinálni, ráadásul nekem mindig olyan munka kellett, ahol tudok kommunikálni. Valamint volt olyan is, hogy jelentkeztem olyan állásra, amit most tanulok, de nem vettek fel, mert nem voltak meg a szükséges papírok. Nagyjából ezek az okai, hogy ezt a képzést is elkezdtem önöknél.

Lát kapcsolatot a közgazdász és a családsegítő munkatársi szakma között? Eddigi szakmai és élettapasztalatai segítik mostani tanulmányaiban és segíthetik a jövőben a munkája során?

Az élettapasztalat, az, hogy rengeteg embert, rengeteg típusú embert megismertem biztosan. Szeretem ezt tanulni, mindig közel álltak hozzám a gyerekek, a szülők és családok is. Olyan ember vagyok, aki empatikus, könnyen teremt kapcsolatot, mely tulajdonságok az eddigi munkám során is nagyon fontos volt, és ezt a jövőben is nagyban tudom kamatoztatni.

Hogyan viszonyul a gyermekekhez? Milyen a viszonya a saját gyermekeivel?

Szeretek beszélgetni velük, oktatni vagy akár nyugtani őket. Sok-sok pozitív eset volt már, baráti körben, vagy akárhol, hogy nagyon könnyedén sikerült szót érteni más gyermekével. Például egy bevásárolóközpontban, ahol egy mellettem hisztiző gyerekkel elkezdtem beszélni, az ujjainkat számolni, vagy bármit, amivel el lehet vonni a figyelmét, és azonnal abbahagyta a hisztizést. Az anyuka pedig tűnődve kérdezte, hogy hogyan sikerült megnyugtatni. A legfontosabb, hogy megtaláljuk velük a közös hangot és odafigyeljünk rájuk. Így lesz belőlük egy egészséges lelkületű felnőtt. A saját gyerekeimmel is mindig együtt játszottunk, tanultunk, soha nem volt elmaradás. Jelenleg kint élnek külföldön, és megtalálták a számításukat.

Hogyan látja a mai gyermekek helyzetét? Mit gondol, mik a legnagyobb kihívások számukra manapság?

Őszintén szólva nem irigylem a mai gyerekek helyzetét. Úgy gondolom, hogy sokkal több az elvárás, mint régen volt. Úgy látom, hogy mai rohanó világban viszonylag keveset találkozik a gyerek a szülővel egy nap, eléggé felbomlott a család egysége. A szülők, hiába szeretnék, sokszor nem tudnak eleget foglalkozni a gyerekükkel, mert egyszerűen 24 órából áll egy nap. Időnként kutyafuttában beszélgetek gyerekekkel, és sokszor arra panaszkodnak, hogy fáradtak. Igaz, az internet például hasznos tud lenni, ha az oktatás irányából nézzük.

Ön szerint mi kell ahhoz, hogy valaki jó szülő legyen?

Főként az, hogy meghallgassák a gyermeküket, válaszoljanak neki, figyelembe vegyék a véleményét, tehát emberként foglalkozzanak vele, és ne adjanak neki egy újságot vagy egy joysticket, csak azért, hogy lekössék. Egyszóval sokat foglalkozzanak vele.

Milyennek tartja az online tanulást, mik az eddigi tapasztalatai?

Tökéletes. Nem is tudtam, hogy van ilyen, de amint megláttam, azonnal jelentkeztem. Nagyon jó, mert itthon, saját magam oszthatom be a tanulás menetrendjét, ami nagyon passzol az én habitusomhoz. Nem kell jegyzetelni, nem kell iskolapadban ülni, nem kell utazni. Valamint ahogy említettem, nagyon érdekel tananyag, így ahogy olvasom, gyakorlatilag egyből megragad, és azonnal mondom is vissza.

Mi motiválja Önt és hogyan tartja fent a motivációt?

Szerencsére engem ez nem fenyeget, én folyamatosan motivált vagyok, szeretek tanulni. Egyszerűen ha tanulok, akkor tanulok, és nem foglalkozok mással. Persze vannak, akik azt mondják, hogy „Te megőrültél, te tanulsz?”, de erre csak az a válaszom, hogy dehogy őrültem meg, amíg van rá lehetőségem, addig tanulom azt, ami érdekel.

Családja, ismerősei támogatják Önt a tanulásban?

Persze, amint megláttam ezt a képzést, felhívtam a párom, és ő azonnal mondta, hogy ez nekem való. Szóban folyamatosan támogat, mindig megkérdezi, a mai anyag hogy ment, még mindig érdekel-e. Erre válaszom pedig mindig igen.

Mit gondol az élethosszig tartó tanulásról?

Szerintem nagyon sok ember nem szeret tanulni, kötelező dolognak tartja. Én is rengeteget ültem tanfolyamokon, továbbképzéseken, stb. Régen azt mondtam, hogy az életben egy sort nem fogok tanulni, de kell, és erre később magam is rájöttem. Idővel egy jobban kezdett érdekelni minden. Amíg az ember szellemileg friss és a habitusa a helyén van, addig érdemes tanulni. Fontos, hogy az ember idővel teremtse meg annak a lehetőségét, hogy azt tanulja, ami érdekli.

Mit üzenne a hasonló kórúaknak, akik hezitálnak, hogy elkezdjenek egy online tanfolyamot?

Ha valakinek nincs állása, vagy olyan munkát végez, amit nem szívesen csinál, akkor merjen váltani, ez nem korfüggő. Megváltozott a világ körülöttünk, és ezt követni kell. Rá kellene döbbennie az embereknek, hogy tanulni sosem késő, főleg, ha viszonylag rövid idő alatt megszerezhet egy olyan tudásbázist, amit később kamatoztathat. Valamint azt, hogy ebben a pesszimista világban egy kis optimizmus és önismeret sosem árt.

Régebbi cikkek a témában


TANFOLYAM KERESŐ
  • Telefon
  • +36(1) 321 9215
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁINK
  • 1114 Budapest, Villányi út 5-7.
  • (Szent Margit Gimnázium)
  • Hétfőtől csütörtökig: 9.00-17.00
  • Pénteken: 8.00-16.00-ig
  • Szombaton: 8.00-12.00
  • ugrás a térképre »
  • 1139 Budapest, Frangepán u. 19.
  • Hétfőtől csütörtökig: 8.00-18.00
  • Pénteken: 8.00-16.00
  • Szombaton: 8.00-12.00
  • ugrás a térképre »

TANFOLYAMKERESŐ

Copyright 2014-2017 © EFEB Kft.

Felnőttképzési tevékenység engedélyszáma: E-001225/2015

Nyilvántartási szám: 01-0363-04